11. fejezet

Tudtam, hogy Harry nem mozdul az ajtó elöl, hanem azt várja, hogy a karjaiba omoljak. Ezzel az a gond, hogy én nem vagyok mindig olyan. A mellényt félig becsípte az ajtó, így egy darabot én is és Harry is láttam belőle. Egyik este rájöttem, hogy az egyik szekrény mögött van egy CD lejátszó. Kedvet kaptam zenét hallgatni, ezért megkerestem a Little Mix albumomat. Megkerestem rajta a 'Turn Your Face' nevezetű költeményt, s csendben hallgattam. Felhúztam az egyik redőnyt, majd kitártam az ablakot. A szél becsapottt rajta, s hajam 'szabadon' kezdett mozogni. Oda támaszkodtam az ablak elé, kezeimet összetéve. Elgondolkoztam, hogy Harry jelen pillanatban mit is jelent nekem. Szabadulni tőle nem is tudnék, nem mintha akarnék is. Az a 'fogság' amit csinál nekem, izgató dolog, főként, hogy szeretetből csinálja. Biztos Louis is gyakran védelmezi Eleanor-t, hisz félti őt. Ahogy Harry is engem, 2 dolog miatt.
1. - Ha rászokik az én véremre, más már nem tudja táplálni, s ha elhagyom meg is...halhat.
2. - Az én személyem is fontos neki. Azt mondja, hogy én megértem őt, ami szintén fontos neki.
Miért nem tudok Harry-re igazán haragudni? Olyan aranyos tud lenni, amikor orrával az enyémet piszkálja. Amikor egyik este a falnak lökött, nem tudom tagadni, hogy nem képzeltem el vele a szexet. De nem állok rá készen igazán. Úgy nem...bár akkor sem álltam rá készen amikor...
Az ajtómhoz száguldottam majd kitártam azt. Harry felszívódott a folyosóról, így egy kicsit bizonytalan lettem abban, hogy szóba akar-e velem állni. Már megint nem volt itthon senki. Lementem a konyhába ahol egy nagy cetli volt a hűtön. A házban mindehol égett a villany így miután 'bedobtam' egy bögre kakaót melegedni a mikróba, egyes helyeken lekapcsoltam a felesleges fényeket. Egy kis kekszet találtam a konyha púlton, s egy tálcára tettem a meleg kakaómmal együtt. Harry szobája előtt elhaladva, a srác ott ült az ágyán iPhone-ját nyomkodva. A furcsa hangokból itélve Angry Birds-özhetett. Fel sem emelte a fejét, csak a készülékre öszpontosított. Vettem egy nagy levegőt, majd vissza mentem a szobámba. Telefonomat töltőre tettem, s a CD lejátszót kikapcsoltam. Kakaómmal a fürdőbe vonultam, s miközben áztattam magam megittam. Már majdenm elaludtam így gyorsan kipattantam, megtörőlköztem majd egy nagy pólóba bújtam. Harry pokróca még az ágyamon volt így abba takaróztam bele. Harry illata volt, olyan volt mintha Ő ölelne engem. Kissé elszomorodva aludtam el, de nem tarott sokáig. Furcsa hangok voltak a szobámba, s gondolkodás nélkül a villanykapcsolóhoz nyúltam.
HARRY OTT ÁLLTT ELÖTTEM EGY SZÁL ALSÓGATYÁBAN, ami V pontját tökéletesen kiemelte. Pillanatokig csendben néztünk egymásra, mire letepert. Nem számítottam erre a mozdulatára. Kockás felsőteste teljesen az enyémhez nyomódott. Kezét a fejem alá tette, én pedig hátát fogtam. Harry keze fel le járt a combon, miközben ajka az enyémtől nem tudott elszakadni. Keze feljebb futott a testemen, s megállapodott az hasamon a pólóm alatt. Kiszedte az egész testemet a takaróból, csak feljebb húzta a pizsamámat. Haját a kezembe vettem, s fürtjeivel játszottam. Nem volt ellenére, míg nyakamat kezdte csókolni addig én tovább birizgáltam a haját. Lábaimnál éreztem, hogy Harry már eléggé készenlétben van. Hirtelen jutott eszembe, hogy egy pár órával ezelőtt még Lucy-t kényezthette ugyan itt. Gyorsan ment el minden kedvem, amit észre is vett. Rajtam maradt, s nyakamba lihegett. Egyik kezét a hátam alá tette, s csak jobban magához húzott.
- Lucy miatt nem megy ugye? - mintha gondolataimban olvasott volna.
- Sajnálom...én csak... - kezdtem.
- Ne magyarázkodj. Viszont ha jobban éreznéd magad, hozd a pokrócod, s menjünk le a vendég szobába...ahova egyikünk első nap bezárt...
- Az hangulatosabb lenne. - mondtam szájába a szavakat. Gyorsan ugrott le rólam, s a szobámban lévő gyertyákat levitte magával. Alsója kicsit lecsúszott a fenekén, mire én ajkamba haraptam. Követtem lassabban a pokróccal a kezemben, Harry már a szobában gyújtogatta a gyertyákat. A szobába lépve, ledobtam a földre a kezemben lévő felesleget. Harry mögém lépve csukta be az ajtót, majd kapcsolta le a villanyt. A gyertyák hangulatomhoz megfelelően világították be a szobát. Harryhez nyomódtam, s kezét a derekamra tette.
- Biztos, hogy szeretnéd? Előbb még meg se tetted... - egy csókkal tapasztottam be a száját. - ...volna. - fejeztbe be a mondatát. Mosolygott egy nagyot, majd lenézett. Pici-vámpír-Harry már megint eléggé jó helyezetben volt. Pólómat lehúzta rólam, én pedig nem igazán zavartattam magam előtte egy bugyiban. Felkapott s úgy csókolt, míg a falnak lökött. Át tettem rajta a lábaimat, és ismét hajamat fogta. Alsója megint csak lejebb csúszott, de az izgalma csak feljebb ment. Nedves csókokat tett a nyakamra, én pedig hol hátát, hol nyakat fogdostam össze. Harry kicsit durvább lett, de mégis finoman bánt velem. Le tett a földre, s lejebb csúszott, majd hasamat csókolgatta. Fejét fogtam, s lejebb akart menni de nem hagytam neki. Felugrott majd az ágyhoz ment. Miközben ledobott az ágyra, a gyertyák elaludtak a fuvalattól. Így már bátorkodott levenni az alsógatyáját, s rólam is a fehérneműt. Az éjjeli szekrény tetejét kezdte fogdosni, s egy kis zörgést hallottam. Harry épp most teszi meg azokat a lépéseket, aminek köszönhetően nem lesz vámpír gyerekem. Megfogta a fejem, majd hüvelykujjával végig simította a számat. Bólintottam, amit észrevett. Rám feküdt, majd bepozícionálta magát, hogy belém hatoljon a legkényelmesebb módon. Mérete nagyobb volt mint amire számítottam, így felnyögtem. Kissé könnyes lett a szemem, s addig megállt. Várt egy kicsit majd finoman kezdett mozogni bennem. Fájt az első pár percben, de elkezdett gyorsítani, s jobb lett. Ahogy gyorsított, úgy jobban kezdtem élvezni. Féltem, hogy erős szorításában összeroppanok, de nem. Gyengéd vadságához képest. Harry gyakran nyögött fel férfiassan, én pedig körmeimet a hátába mélyesztettem. Tetszett neki ez a kis plusz. Érztem, hogy közel vagyok, s Harry is.
Kielégülve csúszott le rólam, miközben az óvszert valamibe becsomagolta majd kivette a szemetesbe. Hallottam ahogy vissza veszi az alsóját, majd én is vissza bújtam a pizsimbe.
Az este hátra lévő részében beszélgettünk, amikor felhoztam Lucy-t.
- Miért vagy Lucy-val?
- Lou szószerint eladott nekik. Lu váltig szerelmes volt belém, de én nem mutattam felé vonzódást. Egyik este egy buli után, részégen megkivántuk egymást, s azóta ez így megy mai napig. Hamár nem szeretjük egymást akkor ez kössön minket össze.
- És hozzám mi köt? - kérdeztem.
- A szerelem. - nyomott puszit az arcomra.

10. fejezet

*Harry szemszöge*

Kétszer is meggondolhattam volna, hogy mit teszek. Éreztem, hogy vizes lesz a pólóm, ami a fekete könnyei biztos, hogy meg fognak látszódni. Szorította az ingem, én pedig tartottam a sírót a lányt a karjaimban. Nem tudom, hogy egy olyan erőszakos dolog, mennyire fájdalmas. Megráztam a nyakában a hajam, majd Ő megszorította azt. Elkezdett hátul játszani a hajammal, míg én csak szorítottam. Ott ültünk a földön. Egy idő után, beült az ölemben de még mindig a nyakamban volt. 

- Akarsz...öhm...beszélni róla? - kérdeztem, nyakába mondva a szavakat.

- Valahogy jobb lenne...nem tudom miért, de jobb lenne. - szipogta.

- Kezd. - szorítottam meg a lehető leggyengébb módon a csuklóját.

- Egy évvel az oda költözésünk után, új szomszédaink lettek. Egy erősen alkohol függő férfi és a családja jött oda, a felesége folyton kiabált és négy gyerekük volt. Vagyis most is biztos van. A férfi gyakran bámult engem a hátsókertjükből amikor hátul segítettem Anyának a kertben. Míg egyik este későn értem haza egy edzésemről, s a sötétből egyszer csak rám támadt...és... - fejét a nyakamba tettem rögtön, mert tudtam, hogy nem fogja bírni elmondani. Barna a haját simogattam, míg a lehelete a nyakamon volt. A szobában csönd volt, csak kint fújt a szél. A szél suhogása betöltött mindent a helyiségben. Megnyugodott. Ő igen, de én nem. Ahogy Ő nyugodott, én úgy lettem ideges. Belegondoltam, hogy az a szemétláda mekkora fájdalmat okozott neki, és még így megtudnám ölni. Bár meg is tehetem.

- Most mi van vele? - kérdeztem. Mire a hasam felé fordult és tátotta a száját de nem szólalt meg. Orrommal az övét, 'meglökdöstem', hogy csak bátran mondja.

- Életfogytiglant kapott. A feleségétől előtte elvált, akinek új férje lett. Most már nagyon boldogok. Velem ellentétben.. - piszkálta az ujjait.

- Hidd el én megölném. Ha tudnám, hogy ki az...

- Apám meg is verte, s a bátyám is. - mondta.

- Lou tud róla? - kérdeztem.

- Nem. Itt csak te tudsz róla... - fogta meg a kezemet. - Kérlek ez maradjon így! - belenéztem a szemeibe és bólintottam. Megnedvesítettem a számat a nyelvemmel, majd egy pokrócot lekaptam a kanapéról, s rá csavartam. 

- Elli... - nézett fel rám. - Ha megölném a pasast, mit szólnál hozzá? - néztem a szoba másik felébe.

- Harry, nem kellene ezt tenned. - nyugtatott immár, Ő engem. Elli-nek sok ideje volt, hogy feldolgozza ezt az egészet így egy kicsit már hamarabb túl tud esni az ilyen beszélgetéseken. Engem viszont sok minden érdekelt volna. Egyik kezét a földre tette, majd feltámaszkodott. Kiment a szobából az övébe, s suhantam utána, hogy nézzem a tevékenységét. A pokrócban kezdte fel szedegetni a cuccait, s egy zacskóba dobálta az esetleges szemetet. CD-it rendezte, megágyazott, míg én csak az ajtó félfának támaszkodtam. Ledobta magáról a pokrócot.

*Elli szemszöge*

Melegem lett így a takarót ledobtam magamról, amit Harry érdeklődve nézett továbbra is. Az ágy alatt kezdtem turkálni, míg egy számomra ismeretlen ruha darab nem akadt a kezembe. Egy fehér mellényke. Ismerős volt számomra mintha már láttam volna. Pillanatképek lettek előttem, amik arra emlékeztettek amikor Lucy megtámadott. Kidobtam magam mellé, majd feltámaszkodtam. Megráztam és egy nagy L betű virított rajta. Mit keresett a szobámba? 

Eleve a szobámba nagyobb volt a rendetlenség mint amire emlékeztem. A teljesen szét dobott ágy, összetört darabkák. Hirtelen Harry-hez vágtam a fölsőt, majd oda léptem hozzá. Ő volt itthon egész nap. 

- Ez Lucy-é? - érdeklődve tettem keresztbe a karjaimat.

- Ezt még soha sem láttam. - nézte a padlót. 

- Harry. Ne játssz velem.

- Oké...igen...az övé. - nyögte ki.

- Mit keresett itt? Mik azok az összetört darabok? Mit tettetek? - löktem le majdnem a mellettem lévő asztalról a vázát.

- Te mire tippelsz? - kérdezte, s azt várta, hogy egy hülyeséget találok ki.

- Hmm, mit is? Azt, hogy te és Lucy utáljátok egymást, de mindkettőtökben hihetetlen nagy a feszültség. Néha napján pedig csak úgy hirtelen itt terem és egymásnak estek. Levezetik a feszültséget valamelyik ágyon, mert egyenrangúak vagytok körülbelül. Így a durva mozdulatok egyikőtöknek sem fájnak. Ez magyarázat a felsőre és az óvszerre. - Harry ledöbbent a válaszomtól. Nem hitte volna, hogy ilyet tudok összehozni. Nézett maga elé, én pedig őt bámultam. 

- Elli én... - kezdte.

- Harry hagyjuk ezt. Így van vagy nem? - kérdeztem.

- Igen. Így van. - kilöktem az ajtóból őt, majd becsaptam. 

9. fejezet

Reggel amint megpillantottam az órát hirtelen akartam belőle kikelni, de fájós lábam ebben meg akadályozott. Ma találkozok Kendall-al ezért sietnem kell, hisz 11 órára jön ide és már fél 11 van. Biztos jól aludhattam Harry mellett, aki feltűnés nélkül aludt tovább az ágyban. Gyorsan mentem a fürdőszobába és minden reggeli tisztálkodáshoz kapcsolódó teendőmet elvégeztem. Törölközőbe csavarva rohantam ki a bőröndömhöz, s amikor vissza futottam volna akkor hirtelen kettő nagy kéz a derekamra 'tévedt'.
- Ne menj el mellőlem. - suttogta a fülembe. Majd fejét a nyakamhoz tette és lélegzete felgyorsult, s az enyém is. Őszintén maradtam volna egész nap mellette de megígértem a rég nem látott haveromnak, hogy találkozok vele. 'Kómámból' feleszmélve futottam vissza a fürdőszobámba, hogy ebben a maradék 5 percben kihasználjam a felöltözésem minden egyes percét. Neon zöld topban, fehér farmerban mentem ki onnan, s Harry épp a telefonomat nézegette. Gyors puszit adtam neki, s abban a pár másodpercben kivettem a telefonomat a kezéből és a lábam görcse miatt lassabban az eddigieknél mentem le a lépcsőn. A konyhában csak Zayn-t találtam akivel váltottam kettő puszit, majd egy almát dobott nekem, hogy legalább azt egyem meg reggelire. Almával a kezembe integettem a kómásan kinéző Niall-nek majd végre kimentem a házból. Kendall még csak akkor tartott ide fele, így nyugodtan sétáltam oda hozzá. Amikor már majdnem egymás előtt voltunk, ajtócsapódást és a nevem ordibálást hallottam. Megfordultam, s láttam Harry-t a szokásosnál is lassabban futni felénk. Abban a göncben volt amiben tegnap is, így remélem, hogy mire vissza jövök addigra átöltözik.
- Héjj, Kendall ugye? - kérdezte, mire a srác bólintott. - Harry vagyok. - nyújtotta a kezét, s Kendall kezet is fogott vele. Miután a vámpír-haverom ezt a 'nagyon fontos' dolgot elintézte, kínos lett a csönd.
- Hát jó. - szakítottam meg. - Szia, Harry! - integettem, mire a két srác pedig újra kezet fogott.
Mivel a részeltekkel senkit sem akarok nagyon untatni a mai napomról ezért csak pár lényeges dolgot mondok. Kendall-al egy pár régi kedvenc helyünket kutattuk fel, amiről már is Ő is megfeledkezett nem, hogy én. Voltunk fagyizni, moziba és meglátogattuk Nessa-t is, aki a nap végéig velünk tartott. Nessa-val úgy mint régen, karjainkat össze kulcsoltuk és ránk jött az 5 perc. Kendall szegény már sírt a nevetéstől, mi pedig már majdnem a földön voltunk. Ezután még megittunk egy-egy turmix-ot és a játszótérnél szét váltak az útjaink. Régen volt már ekkora bulis napom.
Louis-ék házához egy hosszú fákkal határolt út vezet, ami eléggé félelmetes. Főként ha vihar felhőket látsz és néha-néha valami megreccsen a bokorban. Megelégeltem a folytonos szív bajaimat így gyorsan bedugtam a fülhallgatóimat a fülembe és a legnagyobb fokozatra állítottam hangerő.t Épp, hogy sikerült úgy mond lemennem alfába, egy őrült hirtelen rám hozta a szívbajt aki nem más mint Liam volt. Akkorát sikítottam, hogy szegény a füleit is befogta.
- Te nem vagy normális. - fogtam meg a vállát.
- Na nem mondod?! Vámpír vagyok. - nevetett.
- Nos vámpír barátom. Nem lenne kedved haza... - hirtelen kapott fel és futott velem hazáig, úgy mint Harry. A szél megint csak a hajamba kapott, míg Liam szemrebbenés nélkül nézett előre. Következő pillanatban már az ajtóban álltunk.
- Szívesen meg minden, de most megyek Niall után. - kacsintott majd lelépett.
A házba érve Lou fogadott. Megöleltem majd a konyhában elmeséltem neki a mai napom, amin nagyon sokat nevetett, főként amikor a mozdulatainkat próbáltam utánozni.
- Apropó Elli. Tudod rendet kéne csinálni a szobádban... - kortyolt a teájába. Letette a bögrét, és csuklómnál fogva rángatott a szobámhoz. Megálltunk az ajtajában majd elnéztem a szobán, hogy micsoda rendetlenség van ott. Kirámolt, eldugott bőröndök, pár plüss a sarokban, ruhák a földön, a még mindig vizes szőnyeg, és egy csillogó kis valami kezdte zavarni a szemünket; hisz a nap rásütött. Lou odasétált az asztalhoz majd megnézte, hogy mi van ott. Nagyot nevetett fel, majd hirtelen befogta a száját.
- Harry-vel keményen nyomhatjátok! - nyomta a kezembe az óvszer csomagot.
- De mi nem is.. - halkultam el. Lou megforgatta a szemét, hogy "Ezek a mai fiatalok...".
Van egy olyan emlék bennem, ami ha egy ilyet látok, legyen akár ki az illető, feltudnám rúgni. Tudtam, hogy Harry a szobájában, ezért Louis-n átgázolva mentem át. Kopogás nélkül törtem rá az ajtót, miközben Ő az ágyán olvasott. Mosolyogva ugrott fel hozzám, majd megakart ölelni de csak hátrébb húzódtam.
- Mi az? - kérdezte aggódva. Felemeltem a kis szürke zacskós dolgot, majd a kezébe adtam.
- Ez mit kereset a szobámba? - kérdeztem.
- Csak megakartam, Lou-t viccelni. - mondta, de láttam, hogy hazudik.
- Persze. Harry. Miért tetted oda? - néztem,de nem válaszolt csak az ágyára dobta. Megfogta a fejem, hogy megcsókoljon, de elfordítottam a fejem. Felemelte a hangját...
- Mi van veled? Most felhúzod magad egy k*rva óvszeren? !Tudom, hogy így is lefeküdnél velem. - ordított rám, majd az ablakához ment.
- Képzeld el, hogy nem! Rohadtul nem ismersz engem egyes dolgokban. Az előző életemet sem ismered. Nem ismered a fájdalmat amit akkor éreztem...fogalmad sincs! - mutattam a kis csomagra. Nem bírtam tovább összeestem a földre a sírástól. Ezt már Ő sem bírta és oda jött.
- Héj, héj Elli. - simogatott és próbálta a fejemet maga felé fordítani. Kevés sikerrel.

*Harry szemszöge*
Agyamba minden futott. Az óvszer, Elli őszintesége és kiakadása. Igaza van, hogy az előző életét nem ismerem de akkor is megvédem kerüljön bármibe is.Gondolkodtam a fájdalmán és, hogy mi köze lehet egy csomag óvszerhez. Úristen...leesett. Csak kár, hogy nem poén volt.
- Téged megerőszakoltak? - kezeim remegtek, hogy mit fog válaszolni. Feje piros lett, majd bólintott és a nyakamba borult. Mindenre gondolhattam volna, de erre nem. Ezt alaposan elcsesztem...

Keep calm and...

Tegnap este kaptam ezt egy nagyon kedves Directioner olvasómtól. 

Itt is nagyon szépen megszeretném neki köszönni! :')

8. fejezet

Harry kivételesen lassan lépkedett az ágyhoz, s várta a reakciómat. Most eszmélhettem fel az ájulásomból, de ő már okozza a következőt annyira aranyos volt. A tálcán amit behozott kettő pezsgős pohár volt, egy kis csokis süti, a magazinok, gyertya és egy szál rózsa. Rájöttem, hogy mióta itt vagyok kettő lényeg van: a meglepetések és az ágy. Mindig okoz valaki jó vagy rossz meglepetést és ezeknek a nagy részének, köze van az ágyhoz. Fel próbáltam kelni és a még mindig vizes bézs szőnyegre léptem, ami nem igazán érdekelt. Elmosolyodtam, ujjaimat kezdtem birizgálni, miközben lábamat néztem. Harry romantikus személyiség lehet, ha ennyi apróságra figyel. Háta mögül elővett egy pezsgőt is. Ma ittam egy liter vodkát, s most kezdjem elölről a felépülést. Oda sétáltam elé, majd egy elvettem egy csokis sütit.
- Ez tegnapról maradt? - kérdeztem miközben majszolgattam.
- Igen. Ugye Eleanor milyen finomat készít? - mosolygott, én pedig bólintgattam. Az éjjeliszekrényre tette a tálcát, majd a gyertyákat két különböző helyre, a nagy villanyt pedig lekapcsolta. A gyertyák pont a hangulathoz illően töltötték meg a szobát fényükkel. Belé karoltam, majd ebben az állapotban nyitotta ki a pezsgőt, s a dugót másik kezével kapta el hisz kipattant. A poharakat a feléig töltötte meg, majd oda adta az egyiket mire Ő már a sajátjával majdnem végzett. Kivettem a kezemből az enyémet, majd megszólalt.
- Fenébe a pezsgővel. Így is elég frissek vagyunk. - mondta. Majd megfordultunk, maga elé állított,s fejemet hirtelen kapta el, és sikerült neki megcsókolni. Heves volt, az érintésemre, beindultak tőle a vámpír-érzékei, saját magát hajtotta. Hirtelen kapott fel és lökött a falnak, így dereka köré tettem a lábaimat. Átadtam magamat a pillanatnak, de hamar le kellett állítanom. A számban az egyik este terjengett vas izét éreztem, ami nem tetszett. Szemeim csukva voltak, Harry keze feljebb vándorolt, az én élvezetem pedig lejjebb.
- Harry, elég, tegyél le... - kérleltem. Mire abbahagyta a csókot, de még mindig tartott. Rám nézett, és éreztem, hogy valami folyik a számon. A vér. Harry egyik szívófoga az ajkamba akadhatott.
- Sajnálom. - tett le. Neki dőlt az egyik szekrénynek, épp, hogy fel is tudott rá ülni.
- N-nem a te hibád. Az enyém, ha nem akarnék többet akkor... - nem tudtam befejezni, hanem segítségével melléültem és kezét az enyémbe vette.
(http://25.media.tumblr.com/f35b7ed0cb60499fa18ba53a6b07e411/tumblr_miuzj1PjWw1s02ovpo1_500.gif)
- Nem fogom sokáig bírni. Le kell szoknom arról, hogy embert ölök. A te véred kell nekem, így több lesz az én ellenállásom is. Ami - nevet - mindkettőnknek jó. Főként neked. - orrommal az övét érintettem, ami tetszett neki.
(http://24.media.tumblr.com/8b3288ff0a112886827c8195ac31f764/tumblr_mjsaznto7D1s02ovpo1_500.gif)
- Hogy tudtál belém szeretni egy nap alatt? - néztem a szemébe.
- Úgy ahogy te is belém... - fojtotta magába.
- Honnan veszed, hogy én beléd szerettem?  - kezemet hirtelen engedte el, s a sajátját a combjára tette ökölbe szorítva. Ránéztem, majd Ő is rám és zöld szemeivel az arcomat pásztázta. Hideg kezeimet, meleg arcára tettem, hogy érezze a nyugodtságomat.
- Héj, héj. Nyugi. Nem úgy értettem. - nyugtattam. Hozzám bújt, úgy mint még egy fiú sem. Fejét a vállamra tette és úgy ölelt. Ölébe vett, és továbbra sem engedett el. Ő az én Macim.
- Hol is tartottunk? - mondta a számba a szavakat.
- Miért szeretsz ennyire? - kérdeztem, vészesen közel arcához. Ismét megakart csókolni, csak, hogy a választ kikerülje. Fejemet elfordítottam, majd egy nagy lélegzetet vett.
- Úgy... - kezdte - ...amikor beléptél az ajtón, én már egyből rád néztem de te nem láttál. Tudtam, hogy rögtön Lou-t fogod keresni, ezért nem léptem hozzád, hogy helyette üdvözöljelek. Éreznem kellett a véred illatát ezért léptem oda hozzád a parti úgy mond, csúnya vége fele. Niall csak figyelmeztetett...és az azutáni este. Minden esetet elfelejtve kedves voltál velem és aranyos. Más már látni sem akarna, de te megpróbálsz engem megérteni. Én pedig a te gondolkodásod. Nekem sikerült, de neked az én életem még mindig túl homályos. Viszont, eldöntöttem, hogy nem szeretnék több embert ölni. Holnaptól a te véred táplál engem. - úgy mint először, ugyanazt a helyet kezdte simogatni a hasam pedig görcsös lett. Megnyugtatásul egy puszit nyomott az arcomra, majd elmentünk aludni a magazinokról megfeledkezve.

7. fejezet

*Elli szemszöge újra*
Amikor kinyitottam a szemem, azt nagy sötét és megszokott alakot pillantottam meg magam előtt. Először megijedtem volna, de hamar rájöttem, hogy tőle nem kell félnem. Lábamat mozdítani nem tudtam és a szobában alvadt vér szag volt, s ezért az ablakok nyitva voltak. Amikor felakartam magamat támasztani a vállam fájt, de nem annyira mint a lábam. Felültem és Harry az ágy szélére ült. Értetlenkedve néztem rá, hogy mi a baja. Jó lehet, hogy megsebesültem, s túl lazán is veszem. De az arca olyan derűs volt, hogy lépnem kellett.
- Mi a baj? - tettem a kezem a vállára, mint az első találkozásunkkor. Kezemre nézett, s hagyta, hogy ott pihentessem.
- Komolyan kérded, hogy mi a baj? - kelt fel. - Tiszta zúzódás foltos vagy és kérded, hogy mi a baj? - hirtelen emelte fel a hangját amitől megijedtem. Mondandója végén becsukta a szemét, szemöldökeit összehúzta majd vissza ült. - Ne haragudj, én csak utálom azt a nőt...
- Azért utálod mert engem megsebesített? Harry ez... - elhallgatott.
- Azért is utálom egy fokkal jobban amit tett. Semmi közöm nincs hozzá, a kötelességen kívül, nem szeretem hanem utálom. Én mást szeretek... - nézte lábait. Nem tudtam, hogy mit reagálják erre a mély megnyilvánulására, és azon is gondolkoztam, hogy rólam beszél-e vagy egy másik lányról. A hülyét adtam neki, hogy ne tegyem neki ezt kínossá.
- Nos, sok sikert hozzá! - mondtam, majd az ágyam mellett lévő vízért nyúltam. A kupakot úgy mint mindig is nem tettem rá rendesen. Rosszul is nyúltam, s hirtelen felborult bézs színű szőnyegre. Harry rögtön nyúlt volna, hogy feltakarítsa vagy segítsen nekem de hamar kapcsoltam.
- Nem! Harry a bőröd...nem lehet... - mondtam neki. Hamar leesett neki, hogy miről is beszélek. A bőre csúszós lesz a víztől, s ezért nem érhet hozzá.
- Miért nem élhetek normális életet... - dőlt a falnak, majd lecsúszott a földre. - A veled töltött idő, vissza adja azokat a dolgokat amiket nem mindig tehetek meg. 2 évet, 2 nap alatt...
Csöndbe voltam, amit nem igazán bírtam. Szeretek pörögni, nem szeretek egész nap csak ülni és bámulni a plafont. Unalmas. Ledobtam magamról a takarót, s végre vámpír-haverom nem akart benne megakadályozni. A sérült lábamat tettem le először a hideg padlóra, majd a másikat. Mégsem tudtam eléggé rájuk állni.
- Harry. - kapta fel a fejét. - Segítesz? - kérdeztem. Rögtön ott termet és jobb kezét a derekamra, a ballal pedig bal csuklómat fogta. Biztonságban vagyok.  TUDOM.
*Harry szemszöge*
Meglepett, hogy a segítségemet kérte mert nem néztem volna ki belőle, hisze előbb még erősnek mutatkozott. Kivittem az ajtón és az én szobám előtt haladtunk el. Még nyitva nem látta az ajtaját, ezért kíváncsian kukucskált be. Bár nem látott semmit a sötéten kívül. Botladozott, ami aranyos volt attól, hogy nevetett tőle és én rajta. Már majdnem a lépcsőnél voltunk amikor jobban átöleltem a derekát. Magyarul hátulról öleltem, mire hasa görcsös lett. Tetszett neki. Nem látta, de mögötte mosolyogtam.
(http://24.media.tumblr.com/6c904257fd668ec9f609d8def5a6402a/tumblr_mmhzpuQmZy1rxojvdo1_400.gif)
Hosszan még ott álltunk, amikor felém fordult. Olyan pici volt a termete, hogy pont az ölelésembe illet. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy megölelt. Karjaimba olvadt, érezni akart. Hagytam neki. Elhúzódott tőlem, de én lazán kézen fogtam. Utánam bicegve jött a szobámba. Ott meleg volt, ezért ablakot nyitottam míg egy plédet vett maga kőré, amin még egy picit szorítottam majd az ágyamra ült. Lekaptam magamról a pólóm majd, egy picit bizonytalan lettem. Ez a lány, más mint a többi...Őt pont nekem teremtették.
(http://24.media.tumblr.com/982a1595d11acdb59058778006b4cbdd/tumblr_mmkcxlpy0u1spyglgo1_500.gif)
*Elli szemszöge*
Harry szobája sötét volt, de aligha miután felkapcsolta a lámpát. Nem szerette a rendet, sem a díszeket a falon, Niall-el ellentétben. Leültem a rendezetlen ágyára ültem, aminek rózsa illata volt. Hirtelen lekapta a pólóját majd egy nagy kanapéra ült amit eddig nem véltem felfedezni amíg oda nem ment. Leült majd úgy nézett körbe mintha először lenne itt.(http://25.media.tumblr.com/1557ab95e2ae683b0bbdbf97dbe9c2ff/tumblr_mmk3l7pu6A1s916hao1_500.gif)
- Mi az? - kérdeztem az ágyon előrébb csúszva. Zavartan nézett újra körbe, majd kinyögte.
- Olyan üres itt minden. Unalmas, sötét...változtatni kéne. - bólogattam vele egyetértően. Leszedtem magamról a pokrócot majd oda álltam elé és a kezemet oda nyújtottam neki. Kérdően nézett rám, hogy ilyen eleven lettem.
- Mit szeretnél? Aktív mozgást? - vigyorgott huncutul.
- Nem. - nevettem. - Láttam, hogy van pár lakberendezési magazin a konyhában. Gyere a szobámba lapozzuk át őket.
- Legyen. De te sántikálj a szobádba majd én hozom őket. - kacsintott. Elpirultam majd előtte kimentem és éreztem, hogy tekintette rajtam volt. Lassan értem a helyemre. Vissza tértem ismét egy ágyhoz, de nem takartam be magam mert már melegem volt. Harry póló nélkül állított be, egy kisebb meglepetéssel.

6. fejezet

Ott álltunk az előszoba közepén, egymást szorítva. Nem fogtam fel az eseményeket. Harry távolodott tőlem, míg én mentem felé. Ez pont fordítva szokott lenni, ha egy filmet nézünk. De most én voltam az aki többet akar. Az ajtó felé vette az irányt, míg én megálltam egy helyben. Láthatta rajtam, hogy fáj, hogy távolodik tőlem. Államat megemelte, hogy a gyönyörű zöld szemeibe nézzek. Megtörtént. Nézett egy darabig, míg végül rájöttünk, hogy a szótlanság kínos.
- Én, öhmm...elmegyek a többiek után vadászni. Ne félj, érzem ha baj van. - mondta, majd gyengéden elengedett. Meleg bőre, göndör fürtjei...észbontó. Hirtelen viharzott ki az ajtón, majd gyorsan tűnt el. A konyhába mentem, hogy igyak valamit, hogy ne érezzem magam annyira rosszul. Megnyitottam a csapot, majd alá tettem a poharat és majdnem tele engedtem. A víz hideg volt, lassan kortyoltam. Poharamat a mosogatóba téve, indultam a fürdőszobába, de előtte betértem a szobámba, s összekaptam a cuccaimat. Levetettem a ruháimat majd gyorsan beugrottam a zuhany alá. Eszembe jutott, hogy tusfürdőt nem hoztam magammal ezért fejemre csaptam. Elkezdtem körbe nézni, mire egy narancssárga flakont pillantottam meg rajta egy cetlivel: "Tudtam, hogy elfelejtesz valamit mint mindig is, Louis. xx:)".
Igaza volt. Ahányszor elmentem vele kirándulni, ezt mindig otthon felejtettem. A kedvencemet hagyta itt nekem, a narancs-barack illatút. Nyomta egy keveset a kezembe, majd alaposan végig mostam magam, hogy az alkohol ne legyen érezhető. Hajat nem mostam, így hamar készen lettem. Törölközőmet magamra csavartam, majd elmentem fogat mosni. Azután vissza indultam a szobába, ahol fehérneműt, egy cicanadrágot és egy hosszú 'Good Luck' feliratú pulcsit vettem magamra. Niall fullcapje az ágyamra volt ledobva, s felkaptam, hogy vissza tegyem becses helyére. A kissé sötét folyóson kocogva mentem Niall szobájába és úgy gondoltam, hogy egy kicsit körbe nézek.
Zöld a volt a szobájának a fala. Vajon miért? Az ablaka mellett volt egy nagy fekete felirat, lámpát kapcsoltam, hogy lássam is. Hirtelen ugrottam fel nyugalmi helyzetemből, mert egy Nialler kartonfigurától megijedtem. Milyen jó dolgok vannak a szobájában...
Közeledtem a falhoz, majd láttam, hogy a felirat körül van egy csomó kép. Mindegyiken pulcsiban van lányokkal. Directionerekkel. A felirat aranyos volt: "Bárki is legyek, nekem ők a legfontosabbak!" - állt a falon. Biztos nehéz még felfognia, hogy ki is lett belőle így ezzel nyugtatja magát. Zuhogásokra kaptam fel a fejem amik az alsó szintről jöttek. Egy teniszütőt pillantottam meg a szobasarkában, fölkaptam, leoltottam a villanyt, az ajtót magam mögött becsuktam. Benéztem a szobámba is a biztonság kedvéért, de minden úgy volt ahogy hagytam. Lassan mentem a lépcsőn, mire egy gyors alak rohant be a konyhába. Meginogtam így majdnem a lépcsőre ültem, de mégis mentem tovább. Újra ment egyet vissza fele, hosszú szőke haja volt. Megint jött volna, mire megállt ott ahol Harry-vel csókolóztunk, a lépcső vastag volt így takarásban voltam előle. Össze-vissza tekergette a fejét, hisz érzett valamit. Legalább is nekem ebből ez jött le...
- Tudom, hogy itt vagy! - szólalt meg. Összehúztam magam, megijedtem. A teniszütőt koppanva tettem le, így rögtön az irányomba nézett. - Tudom, hogy itt vagy! Ne keljen kétszer mondanom! - megelégelte, hogy lusta vagyok válaszolni így lassan kezdett a lépcsőhöz közeledni, hogy gerjessze benne a félelmet. Megtette. Nem mozdultam, mire megpillantottam magam előtt, hirtelen kezdte tépve fogni a hajamat mire felsikítottam. Szemei sötétek voltak, mint a srácoké. Nem tudtam, hogy ki Ő, de nem is akarom tudni. Fejemnél fogva rángatott le a lépcsőről, sikeresen. Szó szerint a földre hajított.
- Szóval te vagy Elli. - mért végig. - De te nem tudod, hogy én ki is vagyok...Ugye? - emelte fel a hangját.
- I-igen... - gyáva voltam.
- Lucy vagyok, egy másik vámpírklán örököse, és egyben Harry Styles jegyese. - gonoszul mosolyodott el, mikor kimondta. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz. Jegyese?
- M-mi? - féltem.
- Úgy van. Az. Hihetetlen erőm van kislány, szóval jobb ha most le szállsz róla. Harry az enyém, és az is marad. Ha még egyszer meglátom a lelki szemeimmel, hogy te és Ő csókolóztok a családommal jövünk és te bizony...nem maradsz életben. - mondta, s lábamba rúgott. Ereje hatalmas volt, de kisebb mint a srácoké. Összekuporodtam.
- Értetted?
- Igen. - szó szerint tátogtam.
- Nem hallottam!!!
- Igen. - emeltem fel a hangom. Hangom túl magas volt számára, ezért vállamba ütött öklével. Kezemmel a sajgó részt fogtam, és hátrébb másztam. Kacsintással hagyott engem a földön, összetörve. Sírni kezdtem, szemeim a könnyeim miatt feketék voltak, s az arcom is. A fájó részeimet szorítottam de a fájdalom nem múlt, csak erősödött. Eldőltem, nem tudtam, hogy mi történik.

*Louis szemszöge*
Éreztem, hogy baj van ezért a többieket irányítva haza küldtem majd indultam utánuk. Jó vámpírhoz méltóan engedtek engem be előre, míg Harry és Zayn hátra mentek, hogy körül nézzenek. Miután kinyitottam az ajtót azután vettem észre, hogy van rajta valami.
"Nem bocsánat, Lucy." Lucy? Mit kereset itt? Kétségbe esve rohantam először a konyhába mire alvadt vér szagot éreztem. Lépcsőhöz rohanva láttam Elli-t össze esve, foltokkal. Torkom szakadtából ordítottam a többieknek, mire ők azonnal mögöttem termettek. Harry a cetlit tépkedte össze, mire meglátta, hogy ki van a lépcső alján.
- Ő tette? Az a szuka tette? - hangja dühös volt, ölni tudott volna. Elli sebeit kezelni kellett, ezért Liam vitte fel a fürdőbe, hogy segítsen rajta.
- Harry, haver várj! - lépett ki az ajtón majdnem, de megállítottam.
- Miért kellet a családjával egyességet kötnöd? - kérdezte.
- Te is tudod, hogy nem tehettem mást. - mondtam. Liam kiáltott, hogy a lányt a szobájába vitte, mire Harry rohant fel. Én pedig utána. Aranyosan bújt hozzá, mint aki szerelmes. Liam véres kezét törölve jött a fürdőből.
- Meg vagy? - kérdeztem tőle.
- Nehéz volt ellenállni de minden oké. Elli pedig csúnya sebeket szerzett, mivel Lucy magassarkúval rúgott bele egy hatalmasat így egy, hogy is mondjam lyuk lett a lábán...
- Mi? - kapta fel Harry a fejét. Liam bólintott. Őrült gyorsasággal szedte ki a lányt a takaróból, hogy lássa a sebet. Le volt takarva, de fel akarta szakítani, de megakadályoztuk. Még mindig a vér szaga terjengett a levegőben, mivel én és Liam nem bírtuk mentünk ki. Harry túl jól bírja, Niall-nek ez nem menne.
A konyhába mentem mire ajtó csapódást hallottam, s az ajtóban Eleanor állt. Megcsókoltam, majd a szatyrokat kivettem a kezéből és a konyhába vittem. Megcsókoltam, majd elpakoltunk.

*Harry szemszöge*
Az a nő. Utálom. Ha Louis nem köt egyességet a családjával szabadabb lehetnék, de nem. Mivel ebben a családban én vagyok/voltam a legerősebb így egy másik család legerősebb tagjával kell össze kötnöm az életem. Lucy-hoz semmi sem kötött, csak a pénz. Elli mellettem voltam még mindig nem akart ébredni. Körbenéztem, hogy miket is pakolt ki, s hamar rájöttem, hogy nagy Little Mix fan. Egyik táskája tele volt plüssállatokkal, s az egyiket mellé is tettem. Már elfordultam de még a kezem a plüssön volt amikor, egy hideg kéz érintette az enyémet. Odanéztem, s hatalmas szemekkel rám néző lányt láttam.