8. fejezet

Harry kivételesen lassan lépkedett az ágyhoz, s várta a reakciómat. Most eszmélhettem fel az ájulásomból, de ő már okozza a következőt annyira aranyos volt. A tálcán amit behozott kettő pezsgős pohár volt, egy kis csokis süti, a magazinok, gyertya és egy szál rózsa. Rájöttem, hogy mióta itt vagyok kettő lényeg van: a meglepetések és az ágy. Mindig okoz valaki jó vagy rossz meglepetést és ezeknek a nagy részének, köze van az ágyhoz. Fel próbáltam kelni és a még mindig vizes bézs szőnyegre léptem, ami nem igazán érdekelt. Elmosolyodtam, ujjaimat kezdtem birizgálni, miközben lábamat néztem. Harry romantikus személyiség lehet, ha ennyi apróságra figyel. Háta mögül elővett egy pezsgőt is. Ma ittam egy liter vodkát, s most kezdjem elölről a felépülést. Oda sétáltam elé, majd egy elvettem egy csokis sütit.
- Ez tegnapról maradt? - kérdeztem miközben majszolgattam.
- Igen. Ugye Eleanor milyen finomat készít? - mosolygott, én pedig bólintgattam. Az éjjeliszekrényre tette a tálcát, majd a gyertyákat két különböző helyre, a nagy villanyt pedig lekapcsolta. A gyertyák pont a hangulathoz illően töltötték meg a szobát fényükkel. Belé karoltam, majd ebben az állapotban nyitotta ki a pezsgőt, s a dugót másik kezével kapta el hisz kipattant. A poharakat a feléig töltötte meg, majd oda adta az egyiket mire Ő már a sajátjával majdnem végzett. Kivettem a kezemből az enyémet, majd megszólalt.
- Fenébe a pezsgővel. Így is elég frissek vagyunk. - mondta. Majd megfordultunk, maga elé állított,s fejemet hirtelen kapta el, és sikerült neki megcsókolni. Heves volt, az érintésemre, beindultak tőle a vámpír-érzékei, saját magát hajtotta. Hirtelen kapott fel és lökött a falnak, így dereka köré tettem a lábaimat. Átadtam magamat a pillanatnak, de hamar le kellett állítanom. A számban az egyik este terjengett vas izét éreztem, ami nem tetszett. Szemeim csukva voltak, Harry keze feljebb vándorolt, az én élvezetem pedig lejjebb.
- Harry, elég, tegyél le... - kérleltem. Mire abbahagyta a csókot, de még mindig tartott. Rám nézett, és éreztem, hogy valami folyik a számon. A vér. Harry egyik szívófoga az ajkamba akadhatott.
- Sajnálom. - tett le. Neki dőlt az egyik szekrénynek, épp, hogy fel is tudott rá ülni.
- N-nem a te hibád. Az enyém, ha nem akarnék többet akkor... - nem tudtam befejezni, hanem segítségével melléültem és kezét az enyémbe vette.
(http://25.media.tumblr.com/f35b7ed0cb60499fa18ba53a6b07e411/tumblr_miuzj1PjWw1s02ovpo1_500.gif)
- Nem fogom sokáig bírni. Le kell szoknom arról, hogy embert ölök. A te véred kell nekem, így több lesz az én ellenállásom is. Ami - nevet - mindkettőnknek jó. Főként neked. - orrommal az övét érintettem, ami tetszett neki.
(http://24.media.tumblr.com/8b3288ff0a112886827c8195ac31f764/tumblr_mjsaznto7D1s02ovpo1_500.gif)
- Hogy tudtál belém szeretni egy nap alatt? - néztem a szemébe.
- Úgy ahogy te is belém... - fojtotta magába.
- Honnan veszed, hogy én beléd szerettem?  - kezemet hirtelen engedte el, s a sajátját a combjára tette ökölbe szorítva. Ránéztem, majd Ő is rám és zöld szemeivel az arcomat pásztázta. Hideg kezeimet, meleg arcára tettem, hogy érezze a nyugodtságomat.
- Héj, héj. Nyugi. Nem úgy értettem. - nyugtattam. Hozzám bújt, úgy mint még egy fiú sem. Fejét a vállamra tette és úgy ölelt. Ölébe vett, és továbbra sem engedett el. Ő az én Macim.
- Hol is tartottunk? - mondta a számba a szavakat.
- Miért szeretsz ennyire? - kérdeztem, vészesen közel arcához. Ismét megakart csókolni, csak, hogy a választ kikerülje. Fejemet elfordítottam, majd egy nagy lélegzetet vett.
- Úgy... - kezdte - ...amikor beléptél az ajtón, én már egyből rád néztem de te nem láttál. Tudtam, hogy rögtön Lou-t fogod keresni, ezért nem léptem hozzád, hogy helyette üdvözöljelek. Éreznem kellett a véred illatát ezért léptem oda hozzád a parti úgy mond, csúnya vége fele. Niall csak figyelmeztetett...és az azutáni este. Minden esetet elfelejtve kedves voltál velem és aranyos. Más már látni sem akarna, de te megpróbálsz engem megérteni. Én pedig a te gondolkodásod. Nekem sikerült, de neked az én életem még mindig túl homályos. Viszont, eldöntöttem, hogy nem szeretnék több embert ölni. Holnaptól a te véred táplál engem. - úgy mint először, ugyanazt a helyet kezdte simogatni a hasam pedig görcsös lett. Megnyugtatásul egy puszit nyomott az arcomra, majd elmentünk aludni a magazinokról megfeledkezve.